Zöldellő Tatabánya

Ökoszorongás és klímadepresszió?

És milyen környezeti problémákat látunk mi, magyarok a legégetőbbnek?

Szinte elkerülhetetlen, hogy a napi hírfolyamunkba ne kerüljön be valamilyen, a globális felmelegedéssel, környezeti problémával kapcsolatos hír. Ha nem épp az ausztrál bozóttüzekről van szó, akkor a kaliforniai erdőtüzek pusztításáról, vagy az egyre gyakoribb hurrikánok, viharok, árvizek romboló hatásairól hallani. „Mi történik a világban?” kérdezzük magunkat, holott a válasz egyszerű. A globális felmelegedés hatásait érezzük, most már egyre gyakrabban és egyre közelebb otthonunkhoz.

Ám nem csupán a klímaváltozáshoz kapcsolódó környezeti katasztrófák hírei szivárognak be a mindennapjainkba, mivel itthon is rengeteg olyan környezeti probléma van, melyek miatt aggódhatunk vagy félhetünk. Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, az adott évszakhoz mérten a túl kevés vagy épp túl sok csapadék, a jégesők, melyek elpusztítják a termést, illetve az erdők irtása. Ki mit érez súlyosnak, égetőnek?

Az Alteo Csoport által végzett reprezentatív kutatásból kiderült, hogy szinte nincs olyan ember, akit ne foglalkoztatna valamilyen szinten a bolygó jövője. „Annak ellenére, hogy a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek a környezetkárosító tényezők jelentőségéről, egy dologban azonban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem, a környezeti problémák megoldása az egész társadalom közös felelőssége. A megkérdezettek 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, míg 82 százalékuk látja úgy, hogy a környezeti problémák közvetlen hatással vannak az ő életére is.”1

63 százalék gondolja úgy, hogy a környezetvédelem annyira fontos, hogy a következő generációk sorsa függ tőle, de a megkérdezettek 33,3 százaléka (egyharmada) azért még nincs meggyőződve róla, hogy ez lenne jelenleg az emberek egyik legfontosabb feladata.​ Ugyanakkor kiderült az is, hogy a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben, és abból 31 százalék különösen aggódik a lehetséges következmények miatt. Ebbe a 31 százalékba főként a budapestiek és az egyetemet végzettek tartoznak, ők ugyanis tisztában vannak a bolygónkat veszélyeztető tényezőkkel. Ők azok, akikre jellemző lehet az ökoszorongás, vagy akár a klímadepresszió.

Az ökoszorongás nem újkeletű probléma. A környezet pusztulása nyomán érzett félelem, vagyis az ökoszorongás évek óta foglalkoztatja a kutató és praktizáló pszichológusokat egyaránt. Rengeteg cikk, szakirodalom számol be arról, hogy egyre több ember fordul szakemberhez a Föld sorsát illető szorongása okán. A pszichológusok tapasztalatai szerint általánosan megnövekedett az emberekben a klímaváltozás okán keletkező félelem.

Hazánk legismertebb környezeti problémái

Az Alteo Csoport kutatása arra is választ keresett, hogy melyek ma Magyarországon a legismertebb környezeti problémák. „A legtöbben az általánosabb vagy a magyarokat közvetlenül érintő jelenségeket emelték ki, és átlagosan tizenkettőt tudtak felsorolni” 1. Ezek közül az alábbi 5 a legismertebb:

  • a levegőszennyezés (83%),
  • a túlzott erdőirtás (81%),
  • az étel- víz-, energia-, és ruhapazarlás (75%),
  • a klímaváltozás (73%),
  • a globális felmelegedés (71%)

Talán nem meglepő, de az egyes demográfiai csoportok tájékozottsága között igencsak nagy különbségek mutatkoztak.​ A 20-29 éves fiatalok körében a legismertebb problémák közé tartozik a hulladékok újrahasznosítása és a globális felmelegedés, az egyetemi végzettségűeknél pedig a pazarlás és a magas szén-dioxid kibocsátás szerepelt az élen. A fővárosban élők a szén-dioxid kibocsátás mellett még különösen sokszor említették a műanyagszennyezést – ezzel 83 százalékuk találkozott már valamilyen formában.

Miket tartunk a legfontosabb problémáknak?

A kutatás külön rangsort készített arra vonatkozóan is, hogy bár a válaszadók tisztában voltak a különböző környezeti problémákkal, ám az változó volt, hogy ezeket mennyire tartották fontosnak. A legégetőbb problémáknak a következőket tartjuk, fontossági sorrendben:

  1. túlzott erdőirtás, zöldnövényzet telepítésének hiánya,
  2. globális felmelegedés, levegőszennyezés,
  3. klímaváltozás

Ezek mellett még sokan kiemelték a veszélyes hulladéknak számító, használt elektronikai cikkek felhalmozódását is, főleg azért, mert ezek ártalmatlanítása egyre nagyobb kihívást jelent az emberiség számára. Talán nem meglepő, hogy az 50 év felettiek, valamint a magasabb végzettséggel rendelkezők bizonyultak a legaktívabb környezetvédőknek.

Mit tehetünk a problémák ellen?

A válaszadók 80 százaléka, vagyis 10-ből nyolc ember szerint, mindenki felelős a környezeti problémákért és azért, hogy ezeket mielőbb megoldjuk.  19 százalék a vállalatoktól, országoktól és a globális szervezetektől várna el érdembeli, fontos lépéseket, és ez utóbbi inkább a férfiakra jellemző megközelítés, mert a női válaszadók többsége a kollektív felelősségvállalást tartotta fontosabbnak.

Jó hírnek számít, hogy tízből kilenc ember határozottan állította, hogy ő maga is tesz a problémák ellen, és közel a fele a válaszolóknak vélte úgy, hogy a vállalatok tesznek a környezetvédelemért.

A kutatásból kiderült, hogy – saját bevallásunk szerint – mit teszünk mi, magyarok a zöldebb jövőért. Íme az első három:

  1. szelektív hulladékgyűjtés
  2. az energia-, víz és élelmiszerpazarlás csökkentése vagy elkerülése
  3. a vásárlás visszafogása

Minden tizedik háztartásban használnak megújuló energiát, és a válaszadók 4 százaléka vezet hibrid vagy elektromos autót.

Mik a legégetőbb globális környezetvédelmi problémák?

Miután megnéztük, hogy mi, magyarok mit tartunk fontosnak, érdemes megnézni azt is, hogy globális szinten mik a legégetőbb klímaváltozással kapcsolatos problémák, hiszen nem dughatjuk a fejünket a homokba, a klímaváltozás hatásai már elértek bennünket is.

A legsúlyosabb globális jelenségek (az xforest.hu szerint)

  1. Globális felmelegedés – vitathatatlan probléma az általános felmelegedés, az általános középhőmérséklet megemelkedése. Hatalmas kihívás ez – nem csupán az emberiség számára – de az egész növény- és állatvilág számára is.
  2. Környezetszennyezés – a magas szén-dioxid kibocsátás mellett komoly problémát jelent a lakossági és ipari szennyvíz tisztítatlan kivezetése, a tengerekben és óceánokban felhalmozódó roppant nagy mennyiségű szemét, illetve a mikroműanyagok és a veszélyes ipari hulladékok halmozása.
  3. Elavult energiagazdálkodás – sajnos még nem tartunk ott, hogy az energiaellátás nagyobbik része származzon megújuló forrásból, pedig mielőbb el kell kezdeni a szél-, nap-, geotermikus energia hasznosítását.
  4. A sarki jég zsugorodása, gleccserek visszahúzódása – a jég olvadásával nem csak a vízszint emelkedett, de megváltozott az óceánok hőmérséklete és összetétele is, ez pedig az áramlások lelassulását és irányváltozását hozta. Ennek a nagymértékű klímaváltozásnak a fő oka az emberi tevékenység.
  5. Vékonyodó ózonréteg és növekvő UV sugárzás – a megnövekedett sugárzás nem csak a mi bőrünkre, de a tenger élővilágára – főleg a planktonok életciklusára – is nagy hatással van. Mivel ezek a lények állnak a tápláléklánc alján, így az őket fogyasztó fajok élete is veszélyeztetve lett.
  6. Csökkenő biodiverzitás – az emberi tevékenységeknek köszönhetően – erdők kivágása, tengerek, óceánok túlzott halászata stb. – rengeteg faj került a kihalás szélére. Az erdő a leggazdagabb szárazföldi élőhely, minden szintjén rengeteg faj él; nem csak az esőerdők, trópusi dzsungelek ismert veszélyeztetett fajai, mint az emberszabásúak kerültek veszélybe, hanem mellettük rengeteg hüllő, kétéltű, rovar és madárfaj is. A jegesmedvékről nem is beszélve!
  7. Hulladékkezelés és újrahasznosítás – naivság azt hinnünk, hogy a szemét, amit kidobunk, az egyszerűen megszűnik létezni. Régebben Kína volt a legnagyobb szemétimportőr, de ma már inkább Fekete-Afrika és Bangladesh lett a szemét végállomása.
  8. Elsavasodó óceánjaink – Az emberi tevékenység miatt felszabaduló szén-dioxid kb. 25 százalékát az óceánok nyelik el, ahol a szén-dioxid szénsavvá alakul. Ettől a víz pH-értéke csökken, azaz savasabb kémhatású lesz, s erre érzékenyen reagál a tengeri élővilág jelentős része, köztük leginkább a keringési rendszerrel nem rendelkező élőlények, mint a korallok, kagylók, egysejtűek.
  9. Túlnépesedés, városiasodás – a Föld lakosságának száma lassan eléri a fenntarthatatlan szintet – a Mad Max nem is olyan futurisztikus jövő. Alapvető források válnak majd hiánycikké, mint például az ivóvíz, az üzemanyag, vagy az élelmiszer. Mindeközben irdatlan léptékű urbanizáció folyik, egyre többen koncentrálódnak a városokban. Becslések szerint, 2050-re a Földön 27 olyan megaváros lesz, ahol több mint 20 millió ember lakik. Új-Delhinek már most 31 millió lakosa van, Mumbainak pedig több mint 20 millió.
    (CIA World Factbook: https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/india/)
  1. Társadalmi konfliktusok – a fenti problémák hatással vannak a társadalmunkra is. Az egyenlőtlenségek háborúkhoz, népvándorláshoz, fegyveres konfliktusokhoz vezetnek.

Sajnos a fenti lista napról napra bővül, gyarapszik. Ha még szeretnénk tenni ezért a Földért, az otthonunkért, jövőnkért, magunkért és gyermekeink jövőéért, akkor most kell tennünk érte, holnap már késő lesz. (forrás: https://xforest.hu/globalis-kornyezeti-problemak/)

Van átfedés a hazai problémák és a globális problémák között?

A fenti lista természetesen nem kőbe vésett, megoszlanak a nézetek a fontossági sorrendről. Azonban érdemes megfigyelni, hogy a hazai megkérdezetteknél ugyanúgy az első háromban szerepel (a második-harmadik helyen) a globális felmelegedés és a levegőszennyezés problémája, mely globális szinten is az első-második helyen szerepel. Hasonlóan fontosnak tartjuk – és teszünk is – a szelektív szemétgyűjtésért és az energiapazarlás csökkentéséért, melyek a globális listán is előre kerültek (környezetszennyezés és elavult energiagazdálkodás).

Érdekes azonban, hogy a magyar kutatás alapján a globális felmelegedés problémája csak az 5. helyen áll (míg globális szinten inkább az első helyen szokott szerepelni), és ezt megelőzi a klímaváltozás, a levegőszennyezés, a túlzott erdőirtás és az étel- víz-, energia-, és ruhapazarlás is. De jó hír, hogy ez utóbbit tekintve igyekszünk visszafogni a vásárlást.

1 Tudatos Vásárlók „Felmérték: a bőrükön érzik a környezeti problémákat a magyarok”
https://tudatosvasarlo.hu/felmertek-a-borukon-erzik-a-kornyezeti-problemakat-a-magyarok