Sokunkban felmerül a kérdés, hogy milyen kapcsolat van a klímaváltozás és az élelmiszergyártás, illetve annak fogyasztása között. Nem csupán egészségügyi szempontból érdekes az, hogy mit teszünk a tányérra. A gazdasági és társadalmi hatások legalább ugyanannyira fontosak. Érdemes tehát alaposan megfontolnunk, hogy milyen élelmiszert vásárolunk.
Mitől lesz egy élelmiszer valóban fenntartható? Hogyan tudjuk eldönteni, hogy egy adott termék mennyire környezetbarát?
Míg globális szinten jelen pillanatban is több mint egymilliárd ember számít alultápláltnak, addig a fejlett országokban egyre nagyobb problémákat okoznak a túlsúly okozta betegségek, az élelmiszerek pedig egyre nagyobb mennyiségben végzik a szemetesben. A felborult egyensúlyt megfelelő fogyasztói döntésekkel képesek vagyunk helyreállítani.
- Válasszuk a helyi termelőket!
Azzal, hogy helyi termelőktől szerezzük be az élelmiszert, amellett, hogy támogatjuk a helyi gazdaságot, frissebb élelmiszerhez is juthatunk és minimalizálhatjuk a szállítással járó környezet-szennyezést.
- Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket!
Nem csupán egészségesebb és finomabb az, ami a termőföldön és nem egy hűtőkamionban érett meg, de a környezetet is védhetjük azzal, hogy nem a világ másik végéről származó ételeket vásároljuk, hiszen nagyban csökkenthetjük a szállítással járó károsanyag-kibocsájtást.
- Ne pazaroljunk!
Igyekezzünk mindig csupán annyi élelmiszert vásárolni, amennyit valóban el is fogyasztunk! Próbáljuk meg előre eltervezni az elkészítendő ételeket, használjuk fel a maradékot és komposztáljuk azt, amit már nem fogyasztunk el!
- Gondold végig az étel valódi árát!
A vásárlás során ne csak az élelmiszer árát nézzük, hanem azt is, hogy annak előállítása hol és milyen módon történt és ez valójában mennyibe került a környezetünknek! Válasszuk az etikus termelőket, és mindig olvassuk el a termékek címkéjét, mert hasznos információkat találhatunk rajta!
- Csökkentsünk a húsfogyasztásunkon!
Fél kiló marhahús előállításához körülbelül 6 000 liter, míg szintén egy fél kiló sertéshúshoz 2 000 liter víz szükséges. Az állattenyésztés erőforrásigénye sokkal nagyobb, mint a növénytermesztésé, ezért a húsfogyasztás csökkentésével a vízkészlet megőrzéséhez is hozzájárulhatunk.
