Bolygónk kőolaj-, urán- és földgázkészletei kimerülőben vannak. Optimista becslések szerint is, ha a jelenlegi felhasználásukat vesszük alapul, a gazdaságosan kitermelhető mennyiség maximum 100 év múlva el fog fogyni. Ezzel szemben a megújuló energiaforrásokban korlátlan lehetőség rejlik, hiszen ezek képesek kellő mennyiségű idő alatt újratermelődni.
A megújuló energiaforrások közé tartozik többek között a nap-, szél- és vízenergia, de a fűtéshez használt biomassza is.
A megújuló energia amellett, hogy környezetkímélőbb, hosszútávon kifizetődőbb is. Ugyan a megújuló források bekerülési költsége magasabb, évtizedes távlatokban gondolkodva egyértelműen megtérülő befektetést eredményeznek.
A zöldebb energiaforrások sokkal kisebb megterhelést jelentenek a környezet számára, mint a fosszilis tüzelőanyagok. Kivétel ez alól a fatüzelés, mely ugyan megújulónak számít, de nem környezetbarát. Ezzel szemben az atomerőművek nem juttatnak káros anyagokat ugyan a légkörbe, de a működésükhöz használt urán miatt nem tekinthetőek megújuló energiaforrásnak.
A megújuló energiaforrások közös jellemzője, hogy felhasználási lehetőségüket meghatározzák a helyi természeti adottságok. Hazánk adottságai például nem kedveznek a víz- és szélenergiának, de a biomassza és a geotermikus energia felhasználásához igen.
Legjellemzőbb megújuló energiaforrások:
Napenergia
A napenergia úgy ipari, mint lakossági felhasználás szempontjából közkedvelt. Egy átlagos ingatlan esetén a beruházás 1-2 millió körül mozog, mely összeg körülbelül 10 év alatt megtérül. Előnye, hogy a telepítés nem igényel nagyobb átalakítást, hátránya pedig, hogy felhős időben a rendszer teljesítménye csökken, éjjel pedig egyáltalán nem termel áramot.
Vízenergia
Napjainkban a vízenergia felhasználásával elektromos áram generálására is képesek vagyunk. Hazánkban számtalan vízerőmű működik, azonban családi házak áramellátását is kiválthatja vagy kipótolhatja egy otthoni erőmű. Abban az esetben, ha szeretnénk a meglévő rendszerünket vízenergiával kipótolni vagy arra lecserélni, elengedhetetlen, hogy az ingatlan közelében nagy sodrású patak helyezkedjen el. A vízturbina és a kiépítés nem számít kifejezetten drágának, már 5 év alatt visszahozhatja a befektetett pénzt.
Szélenergia
Hazánk teljes áramfogyasztásának 1,73%-át biztosítják a szélerőművek. Ez a típusú megújuló energiaforrás leginkább hegyvidékeken és tengerpartokon hatékony, hiszen ezekre a területekre jellemző az erősebb szél. Otthoni felhasználásának akadálya ugyan nincs, azonban a kiépítése nagyon drága és teljes mértékben nem is tudná kielégíteni egy átlagos háztartás energiaigényét.
Geotermikus energia
A hőszivattyúként is ismert geotermikus energia működése során a föld alatt lévő melegvizet a felszínre szivattyúzzák és vagy közvetlenül fűtésre, vagy pedig a gőzturbinák beiktatásával elektromos áram termelésére használják. Magyarországon a kinyerhető hőáram mértéke több mint kétszerese az európai átlagnak, éppen ezért igazán elterjedt és közkedvelt energiaforrás.
Biomassza
A biomassza képes maradéktalanul kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat. Biomasszának tekinthető a növénytermesztésből és az erdőgazdálkodásból származó melléktermék, a kommunális hulladék, a szennyvíz és a kiváltképp erre a célra termesztett energianövények is. Ezek elégetése során ugyanannyi széndioxidot bocsájtunk vissza a légkörbe, mint amennyit a növények megkötöttek.
Ugyan az ország határain belül több biomassza-erőművel is találkozhatunk, egyéni felhasználásra a technika egyelőre nem kifejezetten alkalmas. A piacon kapható biomassza-kazánok drágának mondhatóak, beüzemelésük pedig szintén magas költségekkel jár.
Habár Magyarországon a három leggyakoribb alternatív energiaforrás alkalmazásához (nap-, szél- és vízenergia) a természeti körülményeink nem adottak, de a geotermikus energiát és a biomassza felhasználását tekintve az egyik vezető országnak számítunk.
